A térfogatmérő vízmérő, más néven dugattyús vízmérő, egy fix áramlási sebességű vízmérő típus. A nemzeti szabvány meghatározza a térfogatmérőt: "zárt csőbe szerelt vízmérő, amely ismert térfogatú, egymást követően feltöltött és folyadékkal ürített kamrákból, valamint a folyadék által meghajtott mechanizmusból áll."
A térfogatmérő vízmérőknek két fő sorozata van: forgódugattyús és tárcsás. Amikor a víz átfolyik a mérőn, az áramlás a dugattyút (tárcsát) forgásba (oszcilláció) hajtja. Mivel a dugattyús henger (tárcsakamra) térfogata állandó, a dugattyú forgásának (tárcsalengéseinek) számát egy számlálómechanizmus méri, hogy meghatározza a mérőn átfolyó víz mennyiségét.
A legelterjedtebb térfogatmérő vízmérő a forgódugattyús vízmérő. Belföldön nem használják a tárcsás vízmérőket, és nemzetközi szinten is csak néhány országban használják. A forgódugattyús vízmérők általában kis-átmérőjű modellek, amelyeket magas mérési osztály (C és D osztályig), erős alacsony-átfolyású mérőképesség és nagy érzékenység jellemez. Jelenleg Kínában elsősorban a csővezetékes tisztított víz mérésére használják a térfogatmérőket, amelyek belső átmérője jellemzően 8, 15 és 20 mm. A térfogatmérő vízmérők javítása és hibakeresése azonban bonyolult, magas vízminőségi követelményekkel rendelkeznek, ezért hazánkban még nem használják széles körben.
A térfogatmérő vízmérő elve: Víznyomás alatt a víz az alsó beömlőnyíláson keresztül jut be a mérőkamrába, és egy forgó dugattyút megnyomva a kamra központi tengelye körül forog. Ezzel egyidejűleg a dugattyú belsejében lévő üreges térből, valamint a dugattyú és a mérőkamra fala között kialakult térből a felső kimeneten keresztül távozik a víz. Ahogy a dugattyú forog, egy forgó tengely és egy villa csatlakozik a számláló mechanizmushoz. Ezért a dugattyúfordulatok számának rögzítésével kiszámítható a mérőn átfolyó víz térfogata.
